HTML

Férfiakért a nõk védelmében

Amit látok, ahogy látom, ahogy gondolom, ahogy értem, amit tapasztalok és ahogy érzem. Az eberek egymáshoz való viszonyulása, egymással való viszonya, embersègességùk és embertelenségük.

Friss topikok

Férfi kontra nő

2009.07.08. 20:04 AdAnna

 A férfinak először a nő lelkét kell megnyerni ahhoz,

hogy a nő is a mélységbe zuhanhasson.

Érzelem nélküli nőnek kell lennie,

akinek az együttlét  csak játék-szex,

mint ahogyan a legtöbb ffinak ez.

 

A ffi azt képzeli, ha "megkapta" a nőt,

akkor már birtokolhatja is őt,

aki ha gyermeket szül, úgy gondolja: neki,

pedig csak tőle, nem neki,

mert akárhogy is nézzük,

a felelősség azé, aki megszüli,

etetni, óvni azt a csodát,

akiért a nőnek meg kell "szenvednie",

amely a kötelessége,

míg a ffinak megadatott,

hogy csak élvezhesse.

A nő a hős, a ffi csak hősködik,

mert mindíg sikerélményre vágyik.

A ffi akit vagy amit meghódított,

az már nem nagyon izgatja.

Micsoda életszemlélet,

vagy inkább nincs is életszemlélete?

 

Midíg nehéz a nőnek, pedig neki sem könnyebb.

A ffi a könnyebbet nézi, é s a nehezét átengedi,

udvariasságából ez telik.

 

Nem tudom, melyik idióta ffi találta ki, hogy a nő verve jó,

hisz" ezzel csak elüldözik maguktól,

mivel erőszakkal nem lehet szeretetet kicsikarni,

habár nem is az kell nekik,

hanem  hogy idomuljon hozzájuk a nő mindig.

 

A ffi azt szeretné, ha a nő nem gondolkodna,

mert akkor rájönne a hibáira.

Neki csak az a fontos,

hogy az ágyban legyen nagyon jó.

Nem szereti, ha a nő ellenkezik,

csak úgy tegyen, ahogy ő elképzeli.

Valójában tele van érdekjellemmel:

meddig képes nemzeni,

de legjobban nem is ez érdekli,

hanem  a kéj gyönyörének élvezete,

és hogy addig nem beteg:

egészséges, egész ember,

vagyis férfi a szószoros értelemben.

Ám ez csak a látszat, ami addig tart,

amíg véglegesen le nem lohad,

ami a sok másféle élvezettől nemcsak nemzőképtelenné,

hanem impotens, sőt gyenge lesz s tehetetlen.

Amíg úgy érzi, tele van erővel,

mindenre képes, de azt nem tudja, ,

mi az a minden egy nő megtartásában.

Ő azt hiszi, eltartásában,

de valójában fordítva van:

a nő nem a gyöngébb nem,

hanem a gyöngédebb.

Ám megmutatja erejét a nő,

ha a ffi mellett nem érezheti magát nőnek,

és ffiasként kell viselkednie.

 

Akit szeretnek a ffiak, vagyis csak vágynak rá,

és ha az nem "enged", azt mondják:

" Mert nem szeretsz, haragszom rád.",

és bosszúból féltékenykednek.

Ha nem kapják meg a gyönyört attól, akit kiszemeltek,

a kisebbségi komplexus gyötri őket.

Ettől betegek és nem attól,hogy nem "szerethetik" a nőket,

mert azok belseje és nem belső tulajdonságaik kellenek.

Csak arra büszkék az ilyen ffiak, ha nemzőképességüket

gyermek bizonyítja, és apákká válnak,de apának nem vállalkoznak,

legfeljebb a nevüket adják, de többért nem felelnek,

csak a ffiasságukat bizonyítják vele. 

                                                   

                                                  -  2. -

 

  A nő érzelmi lény, a ffi csak érző lény,

a nő empatikus, a ffi emfatikus.

Amig a nő át is érzi a másik érzéseit,

a ffi csak a sajátját érzékeli:

biológiai felépítésén túl nem képes érezni,

csak addig, amig őt érdekli:

hogy az "érzékelő csápjával" a "közeget" mennyire élvezi,

és a közös aktusban őhozzá a nő hogyan alkalmazkodik.

A ffi nem partnere a nőnek,

de a nő az legyen  a ffnak mindenben,

hogy élvezetéhez a nőt használhassa eszköznek.

 

A nő annyira szeret, hogy szerettéért mindent megtesz, 

de akkor van baj, ha helyette is tesz,

és felad érette mindent.

A ffi ha szerelmes, elveszi, amit akar,

-ezért mondjuk, hogy elveszi feleségül-

mert örömöt okoz neki.

E szavak fogalmazódnak meg a Meet Joe Black c.filmben a szerelem meghatározásáról:

"Ez nem szerelem, hanem céltalan lelkesedés,

 amit ki akar elégíteni,

távol attól, ami számít:a bizalom, a felelősség,

vállalni a döntései terheit egy életen át,

hozzájuk méltó lenni,

és főképpen nem bántani szerelme tárgyát.

Ez a szerelem, ami szorozva a végtelennel

az örökkévalóságba helyezve."

 

A nő maga az élet és sokx talán a végzet,

a ffi meg csak élvezi az életet,

és hibáztatja  a végzetet.

Ezért is hívja úgy a férj a nejét:Életem.

Ez akkor is bejön neki, ha rabló toppan elébek,

aki felszólítja követelőzve: "Pénzt vagy életet!"

Mire a férj odaszól nejének:

"Életem, a rabló úr téged akar."

Hogy ez milyen megkönnyebbülés a ffnak,

melyet 2x-esen is kihasznál a nő által:

eleinte "benne" a házasságukat élvezve,

majd elhasználva később inkább magát féltve,

"föláldozza" őt, hiányát sem érezve,

mert még sok nő van, akivel eljátssza uezt.

 

Mindegy neki, milyen a nő valódi értéke,

csak élvezhesse, még akkor is, ha nem tetszik, de

lerészegítve elcsábul észtveszítve,

mert ha egy lány rá hálóját kivetve,

akit ő soha nem vett észre,

incselkedőn elcsábítva, teljesen elhülyítve

hagyja magát, hogy büszkeségét elveszítse:

besétál a csapdába, amiből nem tud menekülni már józanul sem,

mert tette következményeit vállalni kell,

mivel hagyta, hogy a lány ráragadva

közös gyümölcsükkel összekösse sorsukat,

a fiúnak annyi már csak a becsülete,

hogy a lányt feleségül vegye.

Ám mivel nem bírja az egyértelmű, nyilt erőszakot,

melyet igénytelen mohoóságának köszönhet,

el akar válni, pedig a lányt nem szídhatja,

kinek csak annyi a bűne, hogy őt annyira szerette,

hogy meg is szerezte,

ő pedig elfogadta az érzelem nélküli élvezetet,

még ha a sok piától rá nem is emlékezhet.

Miért ivott olyannal annyit,

amennyivel nem tudja magát kontrollálni. 

Az emberi ostobaság határtalan,

önző tette visszacsapva

beleviszi saját csapdájába.

Ezt minketten megérdemlik,de közös tettük eredményéül

az áldozat ártatlanul árván marad szülők nélkül,

mert ő csak eszköz, amely által kiderül

az egymás iránti érték nélküli valódi érzésük.

Kettőn áll a vásár, de ahogy napvilágra kerül az igazság,

amit vettek, ha meg is ettek,

de a 3. marad igazán egyedül, sehogy sem szeretve,

semminek tekintve.

 

A ffi hedonista: az örörmöket hajszolja, ahány nő, annyi öröm.

A nőnél ez fordítva van: csak keresi az ismeretlen lélekfelemelőt,

és ha végre egye rátalát, neki már nem kell több.

Ez a különbség csaló ffi és csalfa nő közt.

Mindkettőjüknek a partnerkeresés nem csak partnerkeresés,

hanem kisérletezés, melyben a nő az eszköz,

aki megmeri  válogatni, ki "használja " őt.

 

A ffiak gyerekek maradnak,

csak a vágyaik igénye nő egyenes arányban

fizikumuk fejlődésével biológiailag.

Azt hiszik, ha egy nő rájuk mosolyog,

tetszik is nekik, és kölcsönös tetszést gondolván

ő az igazi NAGY Ő.

Ha a nő csábít és ha a ffi hódít,

hazug lehet mindkettő, 

és minél hiúbb az ember, annál inkább naiv.

 A nő egy kis jószóért hiszékenyen

engedelmeskedik mindenben,

mert reméli, hogy párja jó lesz, de nem,

csak büszkébb még jobban követelőzve.

                                                    

 Az eskűtétel az esküvőn 1 párnak,

mint 2 fél egésszé alakulásának,

hogy jóban-rosszban kitartanak,

utóbbi nem azt jelenti, hogy a rosszindulatban:

egyoldalú, öncélú követeléses állapotban.

Ezért van az elhidegülés és ezután a válás

azoknak, akik tovább már nem bírják.

 

A ffi csak félember asszony nélkül,

mégis piszkálja rendületlenül.

Észre sem veszi, nejének ez rosszul ül,

tőle elhidegül és magára marad végtelenül.

A nő a védtelen, mégis a ffi marad védtelen.

 

A ffit nem feszélyezteti  az együttlétben,

hogy lesz-e következménye "örörmének",

a nő  mindenképpen izgul odaadásában,

lesz-e vagy nem gyümölcse.

 

A ffiak csak az ágyban őszinték,

sőt a hivatali titkokat is elárulják mág,

hiszen Mata Hari is így tudott meg

a "kedves" politikusoktól sokmindent.

 

A ffi addig készséges, amig el nem hiteti, hogy tökéletes,

aztán elengedi magát, és a nőtől várja vissza

azt a  megeröltető kezdeti odaadását felnagyítva.

 

Ha a ffi ajándéknak érzi a nőtől a gyereket,

a nőnek az az ajándék, ha megfogan tőle,

de sosem a ffnak szüli gyermeküket, hanem minkettőjüknek.

Ám nem a tulajdonuk, hisz' ő is külön egyén,

akit fel kell nevelniük szeretetben.

Viszont ha a ffi nem vesz részt a nevelésben,

akkor nem apja csak nemzője,

mint nekem csak névadóm, akitől eredtem.

A sors kegyeltje a nő, ha meg van áldva gyermekkel,

s akiért minden szenvedést vállal szívesen,

mert  ez a csoda életének értelme.

A ffinak a nő a csoda, mivel őt a gyerekkel nem pótolhatja.

Habár sok ffi megteszi: erőszakkal "betesz" neki.

 

A ffi azt hiszi, neki mindent lehet, ám a nő azt tegye, amit ő szeret.

Pedig elvetni a magot könnyű "munka", csak élvezet,

míg hordani, táplálni, védeni elkötelezettség egész életben.

A felelősség teher, amit a ffi nem visel el,

viszont a nőnek vállalni kell,

ezért ha kudarcba fullad bármi, a nőt szokták okolni.

A ffi szereti, ha a világ forog körülötte,

nem sokat tesz érte, de mindent megkövetel,

és kényelme érdekében a nő tökéletes legyen.

A ffit ha elkényeztetik, ha nem,

akkor is büszkén követelező lesz.

 

Ha a ffi adja előbb oda a tel.számát és nem a nőjét kéri el,

azért, hogy először te hívjad, felkínálhasd magad.

Ez növelné büszkeségét,

de ha ő hívna fel előbb, félne a kikosarazástól,

és mivel a "sült galamb a szájba repül" c. illúzió

addig lesz igaz történet,

amig a nők azonnal odaadják magukat,

és ezzel elkényeztetik a ffiakat,

amit már gyerekkorukban megszoktak:

    ha egyke, az anyja csak vele foglalkozik,

    ha viszont magára hagyja, követelődző zsarnok lesz,

    ha testvére van, csak részszeretet érez,

és ezért duplán elvárja a nőtől, hogy kényeztesse.

 A ffiak állandóan vajúdnak az agyukkal,

 saját borotválkozásuk is teher,

a nő egész lényével másokért terhes,

elviseli, ha akarja, ha nem,

de vállalja is egész életében.

Csak 1 szülő van: az anya,

mert a ffi csak nemző apa.

 

Más áldozatot hopzni és önfeláldozónak lenni.

Ha a nő nem áldozza fel magát a családnak, 

a ffi azért nem teszi meg, mert neki megalázó,

és mivel a sztereotipia szerint a nőnek kötelező.

Ugyanakkor a ffi büszkeségénak kell, hogy ő legyen a családfő,

és szerinte ő hoz még akkor is áldozatot, ha őt eltartja a nő,

mivel ő a családban a "legfontosabb fő".

  

A nő 2féleképpen szeret:

   a gyermekét felelőségteljesen, a férjét gyengédséggel.

A ffi csak 1féleképpen szeret:

   "imádja" a nőt, de csak azért,

    mert általa éri el gyönyörét.

 

Amikor a nő elfogadóan odaadó, esetleg szerelmes,

a ffi magának mindent megenged,

de elég, ha csak jó hozzá a nő,

máris elszabadul alatta a hő,

amely felemeli őt.

Erre a nő, ha ne m is rögtön,

várja a visszaváltozást,

 s még elnézi a ffi mérhetelen szabadosságát.

Ezt arra véli a ffi, hogy mindenek felett repülhet,

még a nőre is lenéz,

és elvérja, hogy őrá csodálattal nézzen föl felé.

Ám a nő elcsügged, összeomlik,

és még a ffi csodálkozik:

miért konyult le a nő, míg ő oly remekül

repdes a semmittevéstül.

Az közös "ágyalkodásban" azért figyel csak a ffi a nő érzésére,

hogy hogyan érez benne,,

mert attól függ sikerélménye, vonzereje.

Arra már nem gondol, hogy a nő fásultságát ő idézi elő,

és értetlenül kérdezi:

Neked is rendelkezésedre állt a fél perc,

és ha nekem jó volt, neked miért nem?

Hát mert a ffi még mindig kamasz,

akinek magömlése van,

de már annyira felnőtt agyilag,

hogy keres magának egy nőt,

akibe beleültethető.

Hiába akarja, ha fel nem fogja:

az ilyen akarásnak nyögés a vége,

de nem a gyönyörétől,

hanem a gyökérségétől.

Annyira nem barázdált az agya,

mint amennyire nagy a koponyája,

hogy a nőt fel kéne készítenie empatikusan:

ne csak magát érezze a nőben,

hanem figyelmes gyegédséggel

együtt élvezzen a nővel.

A nő nem robot, ami programra működik,

sokkal érzőbb lélek, mint akarnokai,

akiknek csak igényei vannak,

de nem szeretnek, ami nélkül nincs szeretkezés,

csak szexéhség, kéjigény,

mert lusták és macerás a ffiaknak,

nem elérni, hanem megkapni akarnak.

Ezért, ha rögtön nem úgy történik,

ahogyan elképzelték, agresszívak lesznek,

mint a hisztis gyerek követelődzködve.

A nőt terülj-terülj asztalkámnak nézik,

és általa mindazt, ami ábránd,

de érte nem sokat tesznek, sőt a nőtől várják el,

hogy amit nekik adhatnak, azt is ő teremse meg.

Mégis a ffi büszke magára, talán

mert a semmivel sikerre talált,

hogy behálózta a nőt, aki csak erre várt,

és még meg is főzette saját magát.

 

A ffi a nő érzésétől "duzzad",

míg a nő érzelemmel vágyakozva a ffihoz tapad:

a ffi csak érez, a nő érzelemmel éreztet.

A nő vonz, mint a mágnes,

s a ffi vonzódik hozzá, mint 1 álszent.

 

A nőnek hosszabb, sokkal mélyebb

érzelmekre van szüksége, hogy becsavarodjon,

míg a ffi azonnal begerjed, 

mert lecsúszik  mélyre érzelme ,

ezért csak érez.

 

 A feleség mindenes: állandó szerető, ki mindigkéznél van,

ha megúnja a férj, még jó tartalékosan,

mikor a "barátnő" unta meg affit unos-untalan.

Közben az asszony anya is,

mert erről a férj "gondoskodik",

hogy ne únja magát egyedül,

mikor ő máshol élvezkedik, ez lehet minka is.

És ott a háztartás: főzés, mosás, takarítás,

hogy fáradjon ki a nő, hogy este ne kelljen neki

megkívánnia urát, kinek épp ha nincs barátnője,

ezt rója fel nejére értetlenkedve.

 

A ffi számára a boldogság a szex,

de a nővel ezt is lezseren vesz,

mert könnyítésként érez,

szerinte a nőnek is ez,

ezért mondja neki: boldoggá teszlek,

de fordítva fontos a nőnek:

minden más biztonsága után jöhet a szex.

 

A nő a gyengébb nem fizikailag, de nem agyilag,

a ffinál ez fordítva van,

főleg mikor sokx módosult tudatállapotban van.

 

A ffiak csak villognak egy "jó" nővel,

nem rá büszkék, hanem magukra,

hogy ilyen nőt szereztek,

de ha az autójukkal kérkednek,

csodálkoznak, mikor a nőnek

inkább az tetszik,

pedig azzal hódították  meg.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://adanna.blog.hu/api/trackback/id/tr291234917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása