Mint a vihart megelőző csend,
olyan nyugodt a halál beállta előtti súlyos beteg,
mikor már nem lehet mit tenni,
az idő a higgadt nyugvást jelzi.
Ha az emberek ezt tudatosan tennék,
a megváltoztathatót megelőzhetnék
és a végzetet nem siettetnék,
mert kihívják a sorsot maguk ellen,
amikor erőltetik a lehetetlent.
Az idő, a természet és az ember:
Az idő pénz - a pénz vásárlás,
a vásárlás a választék kisértésének választása,
a választás elfogyasztásának többletmértékegysége pazarlás,
a pazarlás a természet rombolása,
a rombolás a természet kisajátítása,
a kisajátítás kihasználás,
a folyamatos kihasználás a források kizsigerelése,
a kizsigereléssel nem hagyva időt a megújulásnak,
regenerálódásának, sőt kipusztítva a TERMÉSZETET,
mely agonizálva okád áradásokat, földrengéseket,
mert az erdők kiírtásával a föld megkötő ereje gyengül,
az erdőtüzekkel a levegőbe kerülő CO2-dal az éghajlat egyensúlya megbomlik,
a klíma gyorsított iramban változik,
a globális felmelegedéssel a jéghegyek olvadnak,
és az édesvíz a sós óceánba folyik,
megemelve a tengerszintet a partmenti területeket elárasztva,
a sós víz bekerül a talajba, terméketlenné téve,
megváltoznak az esőciklusok,
aszályok pusztításával veszélyeztetve mindent.
A víz, a föld, a levegő láncolata megszakad,
az ember határtalan hatalmaskodásával
a természetet önzőn uralva megfojtva a kapzsik gazdagságáért.
A természet gyönyörű felszínét látva a mélyét kihalássza,
kiszívja erejét, mellyel sivárrá változtatja a harmónikus életet.
Az ember az időt és energiát igénylő építést
a gyors rombolással teszi semmissé.
Várakozással telik el életünk:
mindig várunk vkire vagy vmire,
hogy minél előbb jöjjön vagy múljon el.
Ám semmit sem szabad elsietnünk,
türelmetlenül elébe mennünk.
Ki kell várni a megfelelő időt,
és akkor iziben cselekednünk.
Az idő börtönébe vagyunk zárva,
minden percünk ki van számítva.
Nem mindegy, mikor hol vagyunk,
és helyzetünkhöz hogyan viszonyulunk.
Ha végzetesen hibázunk,
az elveszett idővel kijavíthatalan marad tettünk,
és ha mindig igyekszünk jót tenni,
ami késik, nem múlik.
Ezért fontos a pillanat,
ha felismerjük benne a visszafordíthatatlant.
